Zöld utat kapott a 12-15 évesek koronavírus elleni oltása az Európai Unióban, itthon viszont csak nyár végén döntenek majd arról, megkaphatják-e a vakcinát a 16 évnél fiatalabbak. Immunológusok szerint nem kellene sokáig várni, a védettség ugyanis csak akkor alakulhat ki a szeptemberi iskolakezdésre, ha még júniusban beoltják a diákokat.
Az érintettek oltására május 13. és 18. között kerül sor a kórházi oltópontokon, Pfizer-vakcinával. Ha az oltás időpontja iskolaidőre esik, igazolt lesz a hiányzás.
Az írásbeli érettségi vizsgák utáni héten kezdik el oltani a koronavírus ellen a 16-18 éveseket, akik Pfizert kapnak majd - közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a Magyar Nemzettel.
A még nem regisztrált tanárokat, a szakképzésben dolgozókat, az egyéb óvodai, iskolai és bölcsődei dolgozókat arra kérik, hogy március 29. (hétfő) éjfélig regisztráljanak a vakcinára. Ha ezt megteszik, az ő oltásukra is sor kerülhet a húsvét utáni héten - írta a kormányzati oldal.
Azok a tanárok és oktatásban segítők, akik eddig még nem jelezték, de szeretnének oltást kapni, március 29-én éjfélig regisztrálhatnak a vakcinára.
A szakszervezet készített egy felmérést is, amiből kiderül, hogy a válaszadók nagyobb része akár sztrájkra is hajlandó lenne akkor, ha a védettség biztonságos kialakulása előtt nyitnák ki az iskolákat.
Sokak szerint közeleg az utolsó pillanat, amikor még úgy lehet elkezdeni a tanárok oltását, hogy védetté váljanak az érettségiig. Az oktatásban dolgozók oltását a szakszervezetek mellett egyre többen kérik a döntéshozóktól.
Továbbra is égető kérdés az oktatásban dolgozók oltása, a szakszervezetek mellett egyre többen kérik a döntéshozókat, hogy kerítsenek sort a tanárok, óvónők mielőbbi beoltására.
Gulyás Gergely szerint a legtöbb idős, és akár már középkorú tanár is megkaphatja majd addigra az oltást.
A PDSZ közben jogászokkal vizsgálja a munka megtagadásának lehetőségét abban az esetben, ha a tantermi oktatás újraindításáig sem kezdődne el a tanárok tömeges oltását.
A miniszter mondataiból továbbra is úgy tűnik, hogy nem lesz „soron kívüli” oltás az oktatásban – a tegnapi parlamenti ülésen, az azonnali kérdések között az oltás mellett előkerült a KRÉTA-rendszer is.
Legalábbis nem derült ki konkrétum az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Népszavának küldött tájékoztatásából.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
